James Watt találmánya, a gőzgép alapjaiban változtatta meg a világot.

Ezen az oldalon szeretnénk bemutatni röviden hogy miért és hogyan is történt ez a változás és ez mekkora hatással van a jelenre.

A gőzgép hőerőgép, amely a gőz energiáját mechanikai munkává alakítja. A gőzgép egy külső égésű motor (a hajtó közeg és az égéstér el van választva) mely gőzt használ, mint a rendszer hajtóközege.

Az első, gőzzel működő szerkezetet Hérón, egy alexandriai görög készítette, Hérón labdája néven ismert turbina az i. e. 1. századból, ezt azonban csak játékként használták. (Bár a görögországi Korinthoszban már 700 évvel korábban feltalálták a sínt, a két találmány összevonására soha nem gondoltak.)

1665-ben Edward Somerset, Worcester márkija gőzzel hajtott szivattyút építtetett a Raglan kastély vízellátásához. Denis Papin francia fizikus 1687-ben Leibniz segítségével elkészítette az első dugattyús gőzgép működő modelljét, mely egy sor hasznos aprósággal rendelkezett, mint például egy biztonsági szeleppel. Sir Samuel Morlandnak ugyanebben az időben születtek tervei gőzgépekről. XIV. Lajos király számára több, gőzzel működtetett szivattyút készített 1680 körül. Az első, iparilag használt gőzgépeket Thomas Savery („tűz-gép” 1698) és Thomas Newcomen (1712) tervezte. Végül 1769-ben James Watt szabadalmaztatta a később is használt megoldásokat gőzgépén. Mondhatni, hogy a Watt óta a gőzgépen végzett fejlesztések nem hoztak alapvető újdonságokat, inkább az ő megoldásainak finomításából álltak. Humphrey Gainsborough építette az első kondenzációs gőzgép modelljét az 1760-as években.

A gőzmozdonyok a magas hegyeken át vezető vasutaknál előnyösebbek a Diesel-hajtásnál, mert a gőzgép működését nem befolyásolja a levegő nyomása. Az utóbbi években magas hegyi vasutaknál több olyan korszerű, a mai technológiai lehetőségeket kihasználó gőzmozdonyt helyeztek üzembe, mely minden tekintetben felveszi a versenyt más megoldásokkal.

A gőzgép legnagyobb előnye az, hogy bármilyen forrásból származó hőenergiát mechanikai munkává tud alakítani. A belső égésű motorok csak igen szűk határok között változtathatják üzemanyagukat, a gőzgépeknél viszont közömbös, milyen forrásból származik a gőzképzéshez szükséges hőenergia. A nukleáris energia hasznosítása nem is volna lehetséges gőz felhasználása nélkül. A gőz előállításához néha égésre sincs szükség. Naperőművekben gőzt lehet előállítani egy központi hőtermelő torony és megfelelően mozgatott tükrök segítségével.